A repülés sokak számára még mindig félelmetes élmény, hiszen a katasztrófafilmekben és a tragikus hírekben mindig a legrosszabb eseményeket emelik ki. Aggodalomra viszont semmi ok, mivel a statisztikák és a technológia teljesen mást mutatnak. Ebben a cikkben bemutatjuk, miért számít a repülés a világ egyik legkevésbé veszélyes közlekedési formájának. Végigvesszük a leggyakoribb félelmeket, és tudományos szemmel magyarázzuk el, miért is biztonságos a repülés.
Lezuhan a repülő
Ez egyik leggyakoribb félelem – és egyben a leglátványosabb rémkép is, amit sokan társítanak a repüléshez. A katasztrófafilmek egyik kedvenc forgatókönyve, így hát nem csoda, hogy egy kicsit mindenkiben van szorongás, főleg az első repülés előtt.
A valóság azonban szerencsére megnyugtató: a statisztikák szerint a repülőgépek baleseti aránya hihetetlenül alacsony, 2023-ban például körülbelül 1 baleset jutott 885 000 repülésre. Statisztikailag egy repülőgép-baleset esélye olyan kicsi, hogy egy embernek napi 24 órában több mint 200 évig kellene repülnie egyhuzamban, hogy biztosan érje egyetlen baleset. És még akkor is valószínű, hogy túléli – hiszen a repülőgép-balesetek jelentős részét nem haláleset, hanem sérülés nélküli vészleszállás vagy kisebb meghibásodás jelenti.
A statisztikák mellett pedig a fizika magyarázatára is érdemes hallgatni: a szárnyak kialakítása úgy van megtervezve, hogy amikor a gép előre halad, a szárny felett gyorsabban áramlik a levegő, mint alatta – ez pedig felhajtóerőt hoz létre. Ha tehát működik a hajtómű, a repülő biztosan fennmarad, mert a sebesség generálja a felhajtóerőt. Ez viszont adja is a következő kérdést: és mi történik, ha meghibásodik a hajtómű? Probléma akkor sincs, hiszen a modern gépeken minden létfontosságú rendszerből tartalék is van – azaz ha valami elromlik, a biztonsági tartalék azonnal átveszi a feladatot. A hajtóművek esetében a legtöbb utasszállító két motorral repül, de ezek úgy vannak kialakítva, hogy akár egyetlen működő hajtóművel is biztonságosan le tudjanak szállni a gép.
De mindettől függetlenül a zuhanás esélye teljesen kizárható, hiszen még egy teljes motorleállás esetén sem tud szabadesésben zuhanni a gép. Ilyenkor maximum siklani tud, mint egy vitorlázó repülő. Egy Boeing 737 például 1 km süllyedést akár 17 km vízszintes siklással is meg tud tenni, ami bőven elég időt és távolságot ad a vészleszálláshoz.
Emlékezzünk csak a Hudson-csodára: mikor a gép madárral ütközött, melynek következtében mindkét hajtómű leállt, a pilóta mégis sikeresen leszállt a Hudson folyóra úgy, hogy senki nem halt meg. És ez valójában nem is csoda volt, hanem a szigorú kiképzés és géptechnika eredménye.
Meghibásodik valami a repülőn
Sokan tartanak attól, hogy mi történik, ha elromlik valami a gépen. Ez is egy teljesen érthető aggodalom, hiszen egy repülőgép bonyolult technikai rendszer, és elsőre nehéz elhinni, hogy egy ilyen komplex gép valóban hibátlanul működik több ezer méter magasan.
De ahogy azt már az előzőekben is kiemeltük, ha bármi el is romlik, a redundáns rendszereknek hála a tartalékok tökéletesen át tudják venni a meghibásodott berendezés feladatát.
Ráadásul a repülés technikai szempontból az egyik legszigorúbban ellenőrzött és legbiztonságosabb közlekedési forma. Még a forgalomba kerülés előtt szélsőséges körülmények között tesztelik a gépeket, a pilóták pedig évente gyakorolnak vészhelyzeti szimulációkon.
Minden gépet szigorú karbantartási ciklusok szerint ellenőriznek, nemcsak időszakosan, hanem minden egyes repülés után is. A földi műszaki személyzet több ponton átvizsgálja a gépet: például a fékeket, hidraulikus rendszereket, futóművet, hajtóműveket, kabinnyomást, ajtózárakat, fedélzeti rendszereket – tehát tényleg minden apró részletet. A különféle karbantartásokat engedélyezett, nemzetközi szabványok szerint képzett szakemberek végzik, és minden ellenőrzést dokumentálnak. Egyetlen apró hibajelzés esetén is a gép csak akkor repülhet, ha a hiba kivizsgálása és elhárítása megtörtént.
Sőt a repülőgépek fedélzeti rendszerei ma már valós idejű hibadetektálásra is képesek. Ha egy alkatrész a normálistól eltérően kezd viselkedni, azt a rendszer azonnal érzékeli, figyelmezteti a pilótákat, és még mielőtt probléma lenne, elindul a tartalékrendszer. Sok légitársaságnál pedig már automatikus távdiagnosztika is működik, vagyis a repülőgép még a földről is figyelemmel kísérhető, és már a levegőben tudnak készülni egy esetleges javításra a célállomáson.
A rettegett turbulencia
A turbulencia a legtöbb utazónak ismerős lehet: a repülő hirtelen megremeg, billegni kezd, néha felvillan a biztonsági öv jelzése – érhető módon sokaknak ez egyet jelent a pánikkal.
A jó hír viszont itt is az, hogy veszélynek nyoma sincs: a turbulencia ugyanolyan természetes jelenség a levegőben, mint a hullámzás a tengeren.
De nézzük a tudományos magyarázatot: turbulencia akkor alakul ki, amikor különböző hőmérsékletű és sebességű légrétegek találkoznak, vagyis a légáramlatok ütköznek egymással. Ez többféle okból is előfordulhat: például zivatarok vagy felhők közelében, hideg és meleg légtömegek határán, hegyvonulatok fölött, vagy akár más repülőgépek mögött keletkező örvények hatására is. Tehát ez a jelenség nem mechanikai hiba vagy meghibásodás, hanem egy légköri jelenség, amit a pilóták radar és időjárási adatok alapján előre érzékelnek, és a repülés során aktívan kezelnek.
És akkor térjünk a lényegre, hogy miért is nem veszélyes? A gépeket extrém terhelésre tervezték – a szárnyaikat például annyira rugalmasra és ellenállóra alakítják ki, hogy akár méteres kilengéseket is kibírnak törés nélkül. Tehát egy repülőgép sokkal többet bír, mint amit az utasok valaha is érzékelnének.
Emellett a pilóták kiképzése részletesen foglalkozik a turbulencia-kezeléssel is, és pontosan tudják, mikor kell sebességet csökkenteni vagy irányt váltani. Már a repülési magasság kiválasztásakor előre igyekeznek elkerülni a várt turbulens zónákat.
A turbulenciák miatti sérülés vagy baleset jellemzően csak akkor történik, ha nincs az utasoknak bekapcsolva a biztonsági öve. Ezért ha felvillan a jelzés, nagyon fontos, hogy mindenképp vegyük komolyan, és azonnal kapcsoljuk be az öveket – nem azért, mert baj van, hanem azért, mert a hirtelen mozgásra a testünk nem reagál elég gyorsan ülve.
Az tehát biztos, hogy a legtöbb repüléssel kapcsolatos félelem a modern gépek korszakában már teljesen alaptalan. A szakemberek mindent kézben tartanak, így te elég, ha csak hátradőlsz az ablak mellett, becsatolod a biztonsági övet, és élvezed az utat.
Ha pedig már megvan az úti cél, és csak a repjegy hiányzik, weboldalunkon pár kattintással, könnyedén megvásárolhatod azt is, bárhová is mennél! Biztonságos és kellemes utazást kívánunk!